A műhelymunkán az együttműködő partnerek közül a Lőrincrévei Református Egyházközség képviseltette magát.
Ezen műhelymunka keretében elindult a primér kutatás alapjául szolgáló szakirodalmi források áttekintése, strukturálása, illetve ezek felhasználásának, kutatásban történő alkalmazásának kialakítása.
Erdős Szabolcs az Együtt Európáért Alapítvány alapítója műhelyindítójában arra kérte a jelenlevőket, hogy saját szemszögükből vizsgálják meg, hogy melyek az ifjúságkutatás és ifjúságértelmezések kurrens és releváns témái.
Héjja Gábor szakértő hozzászólásában a magyarországi vonatkozású elméleti megközelítéseket emelte ki, Gábor Kálmán ifjúsági korszakváltás elméletét, az ifjúságügy narratívája elméletet, ami a szocializációs közeg szerepét hangsúlyozó, fejlődés-lélektani és szociálpszichológiai megközelítés, valamint az új csendes generáció paradigmáját. A szakértőtől megtudtuk, hogy ezek az elméletek nem ugyanazon dimenziók mentén beszélnek a fiatalokról: az ifjúságügy narratívája arra igyekszik választ találni, hogy kik a fiatalok, az új csendes generáció arra koncentrál, hogy milyenek, az ifjúsági korszakváltás elmélete leginkább a miértre keresi a választ. Ugyanakkor a modellek mindegyike kapcsolható a nemzetközi diskurzusokhoz, az ifjúsági korszakváltás az átmenet diskurzusához kapcsolódik szorosan, míg az ifjúságügy narratívája fejlődéslélektani megközelítések közé illeszkedik, az új csendes generáció koncepciója a generációs elméletek mentén fogalmazódik meg.
Hejja Gábor szakértő úgy véli, hogy ezen elméletek mindegyike alkalmas eszköze lehet annak, hogy a magyarországi fiatalokról átfogó képet alkothassunk.
A Lőrincrévei Református egyházközség képviselője, Gőz Brigitta kifejezetten az erdélyi ifjúságkutatásokról számolt be, melyek közül a 2001-es MOZAIK2001 – Magyar fiatalok a Kárpát-medencében című ifjúságkutatást és annak a tíz évvel későbbi megismétlését emelte ki, amely a MOZAIK2011 nevet viseli. Ezek olyan átfogó kutatások a határon túli magyar fiatalokról, amelyek egy képet adnak a fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről, valamint szocio-demográfiai karakteréről.
Ennek a kutatásnak a mentén Gőz Brigittától azt is megtudhattuk, hogy a legutóbbi, 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás-t a külhoni magyarokra is kiterjesztették, amelyet egy az erdélyi magyar 15-29 éves korú fiatalokra reprezentatív 2000 fős mintán végeztek el a székelyföldön (Kovászna, Hargita és Maros megyékben) és két 1000-1000 fős a többi erdélyi területre reprezentatív almintán.
Erdős Szabolcs hozzászólásában elmondta, hogy a Brigitta által említett 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás Magyarországon összesen 12 ezer megkérdezett fiatal részvételével készült, országosan reprezentatív, és kétségkívül eddig a legnagyobb. Erdős Szabolcs a kutatás előnyeként emelte ki, hogy igyekszik átfogó képet rajzolni a magyarországi és a külhoni magyar 15–29 évesekről, részletesen vizsgálva a magyarországi és a külhoni magyar ifjúság demográfiai folyamatait, a társadalmi újratermelés momentumait, az ifjúság rétegződést, társadalmi mobilitását, oktatási és a munkapiaci helyzetét, kultúrafogyasztását, média kapcsolatát. Ezen kívül részletesen foglalkozik az új nemzedék kötődéseivel, identitásával, politikai értékválasztásukkal és konkrét választói magatartásukkal is. Számos olyan kérdéskörrel is foglalkoznak, amelyek többsége összehasonlításra érdemes, így a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok körében egyaránt vizsgálható.
A műhelymunka zárásaként elsősorban az fogalmazódott meg a résztvevőkben, hogy az itt áttekintett kutatások, elméletek mindegyike a jelenlegi vizsgálat számára fontos hivatkozási alappá, mintává válhat, illetve friss adatokkal szolgálhat a régiókat és a vizsgálati témákat érintően.