A következő műhelymunkára 2018. október 23-án került sor konzorciumi partnerünk az Együtt Európáért Alapítvány irodájában. A műhelymunkára valamennyi együttműködő partner meghívást kapott, akik közül csak a Lőrincrévei Református Egyházközség tudott eleget tenni a meghívásnak.
Teret adva a közös gondolkodásnak, a műhelymunka során arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők állnak a helyben maradás hátterében, azaz mi határozza meg leginkább az „elveszett generáció”-nak is nevezett Z generáció tagjainak helyben boldogulását.
A műhelyindítóban feltett kérdést valódi eszmecsere követte, amelynek során a következőket emelték ki a résztvevők.
Először is a helyi közösségekben való szerepvállalásra felkészítő programokra lenne szükség, amely a vidéki kis települések közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését, a közösségi szerepvállalás erősödését segítenék. Ennek eredményeként erősödik a civil aktivitás, kialakulnak, illetve megerősödnek a szükséges kompetenciák, az önkéntesség, a helyi identitás, valamint a településhez való kötődés, hangzott el a beszélgetés során.
Az is említésre került, hogy egy ilyen beavatkozás következtében a meglévő (humán) erőforrások felszínre kerülnek, az együttműködések következtében ezen erőforrások aktivizálódnak és minőségi változást hoznak a célterület településeinek települési közösségei életében. Ennek elősegítése érdekében a közösségi együttműködést támogató helyi összefogás erősítésére, partnerség építésére lenne szükség a térség humán szolgáltató és gazdasági szereplői között.
De ugyanilyen fontos a már meglévő közösségek gondozása, mentorálása is, a helyi hagyományok ápolását célzó rendezvények, szakmai fórumok, konferenciák és rendezvények szervezése a közéleti szerepvállalás és érdekképviselet elősegítése érdekében, a családok megerősítését, fiatalok felelős életre nevelését segítő programok támogatása.
Egyik szakértőnk az egészségmegtartó programok fontosságára hívta fel a figyelmet, amely jelentősen hozzájárul a közösségi egészségnevelési szemléletformáláshoz, amely tartósan befolyásolja a vidéki kistelepülések lakosságának egészségmagatartását, különösképpen annak preventív formáira koncentrálva. Ennek érdekében két fő területet szükséges megcélozni a programokkal, a káros szenvedélyekről való tájékoztatást és a fizikai aktivitás, a testmozgás népszerűsítését. Kiemelkedően fontos lenne a kistelepüléseken a rendszeres, életmódszerű sportolás és az egészséges életmód népszerűsítése és támogatása, akár életmódsport klubok létrehozásával. A testi funkciók szinten tartásával és fejlesztésével, pozitív érzéseket, örömet élhetnek át a résztvevők, ami javítja az állóképességet, az erőnlétet, az egyensúlyt, mobilitást, ami előmozdítja az önálló életet.
A jelenlevők közül többen említették, hogy a munkába állást és maradást közvetlenül segítő szolgáltatások biztosítására is szükség lenne, álláskeresési tréningekre, tanácsadás munkát keresőknek, munkaközvetítés, munkahelymegtartás segítő programokra, utánkövetésre, de a munkáltatói oldal fejlesztésére is ki kellene terjednie, a jogi, pszichológiai, egészségügyi, adósságkezelési tanácsadás is fontos lenne.
A fiatalok helyben maradását ösztönző szolgáltatások/programok között meg kell jelennie a vállalkozás fejlesztő szolgáltatásoknak is, amely ahhoz nyújt segítséget, hogy erősödjön a fiatalok tág értelemben vett vállalkozói, önmenedzselési készségeik, egyre nagyobb mértékben legyenek képesek különféle problémáik sikeres megoldására, s mindinkább aktív formálójává váljanak saját életüknek. Mindemellett fejlődjön az üzleti ismereteik, valamint az alapvető készségeik és attitűdjük, beleértve a kreativitást, a kezdeményező kedvet, a kitartást, a csapatmunkát, a kockázatok megértését és a felelősségérzetet. Ez az a vállalkozói gondolkodásmód, amelynek révén a vállalkozók az ötleteket cselekvésre fordítják, és amely emellett a foglalkoztathatóságot is jelentősen növeli.
Különösen fontos az ifjúsági közösségfejlesztés, amely erősíti a fiatalok önbizalmát, növeli a cselekvési kedvüket, elősegíti érdekeik nyilvános képviseletét. Ezáltal képesek lesznek a fiatalok bekapcsolódni a település életébe, a helyi kérdések alakításába, amely valódi részvételhez vezet.
Nagyon fontos, hogy ifjúsági közösségek fejlesztésénél a tapasztalati tanulás, hiszen azt a fajta tudást lesznek képesek leginkább hasznosítani, melyet a saját tapasztalataik alapján szereznek, és ezáltal saját maguk számára vonhatnak le konklúziókat.
Összegezve az elhangzottakat megállapításra került, hogy nagyon eredményes és hasznos közös munkát végeztünk, amely megalapozza a további munkát.