Megoldási javaslatok a helyben maradásra

A következő műhelymunkára 2018. október 29-én került sor konzorciumi partnerünk az Együtt Európáért Alapítvány irodájában. A műhelymunkára valamennyi együttműködő partner meghívást kapott, akik közül csak a Lőrincrévei Református Egyházközség tudott eleget tenni a meghívásnak.

 

Ez a műhelymunka arra kereste a választ, hogy milyen a vidéki életminőség javítását célzó, és a célcsoport helyben maradását ösztönző megoldási javaslatok vannak.

 

A témát illetően élénk diskurzus alakult ki a résztvevők között, s mint kiderült, koránt sincsenek könnyű helyzetben a vidéki fiatalok. Olyan intenzív és szuggesztív hatások érik őket, amik alapjaiban tudják formálni nézeteiket, értékrendjüket. Abban valamennyi jelenlevő egyetértett, hogy a rengeteg probléma közül jelenleg a kivándorlás emelkedik ki leginkább. A résztvevők között abban is konszenzus volt, hogy a kivándorlást döntően gazdasági tényezők, a társadalmi és gazdasági erőviszonyok átrendeződése magyarázzák.

 

Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a Kárpát-medence gazdasági és társadalmi helyzete a térség Európai Uniós és különböző multilaterális csoportokhoz (V4, Duna Régió Stratégia) való csatlakozása okán átalakult.

 

Ennek az átalakulásnak vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai. Tény, hogy a munkaerő szabad áramlása még jobban megerősítette az elvándorlást azonban a négy szabadság elve és a technológiai fejlődés megerősítette azt a tendenciát, hogy a legtöbb szolgáltatás helyben igénybe vehető, amely növelheti a térség megtartó erejét. A Kárpát-medence közös gazdasági egységként tekintése megnyithatja az utat egy olyan regionális szemlélet felé, ami az európai integrációt is életben tartja. Egy olyan szemlélet felé, ahol a magyar vállalkozások felvevőpiaca regionális szinten értelmezhető, ez a régió pedig a Kárpát-medence magyar lakta területei vagyis a gazdasági régió nemcsak területi hanem horizontális egység is.

 

Erdős Szabolcs alapító véleménye szerint a piaci szempont egy a sok közül, de fontos figyelembe venni az emberi tényezőket is. A generációk különféle jegyeket, személyiségjegyeket, értékrendbeli, magatartásbeli, attitűdbeli sajátosságokat hordoznak, melyek nemcsak a fogyasztói szokásaikat, munkaerőpiaci beilleszkedésüket határozzák meg, hanem a kivándorlási vagy belső vándorlási szándékukat is meghatározzák.

A „Z” generáció kommunikációs szokásainak átalakulása nagymértékben befolyásolhatja a lojalitást egy adott területhez, térséghez, vagy akár munkahelyhez, tette hozzá Erdős Szabolcs alapító.

 

A generáció szociális szokásainak megértését éppen ezért nem ideológiai alapon kell megközelíteni, hanem kommunikációs alapon, vallja a szakértő. Egy Kárpát-medencei fiatal, éljen a térség bármely szegletében, elsősorban azért hagyja el lakóhelyét, vált munkahelyet, közösséget, mert a kommunikációs csatornákon befolyó üzeneteket úgy értelmezi, hogy a boldogulásához elengedhetetlen a váltás. Mi van ha ezt az üzenetet tévesen értelmezik? Az értékek, preferenciák, normák képezik a legfontosabb összekötő kapcsot az egyén, közösségek és a társadalom között, amely segíti, erősíti a Z generáció közösségi, társadalmi szerepvállalását és munkahelyi integrációját. De ebben a folyamatban az is meghatározó, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek a fiatalok. Egy részük nem is találkozik a helyben található munka-, illetve vállalkozási lehetőségekkel, így saját életpálya terveiknél nem is veszik figyelembe azokat. A helyi lehetőségek ismeretén túl sokszor hiányoznak azok a karrier és életpálya alakítási ismereteik és készségeik, amelyek segítségével a helyi lehetőségeket kihasználva találhatnának megfelelő munkát, vagy azok a speciális ismeretek, amelyek egy vállalkozás beindításához szükségesek (pénzügyi ismeretek, tudatos pénzügyi kultúra).

 

További javaslatként hangzott el, hogy a területi tőke, a területi egyenlőtlenség is összefüggésbe hozható a fiatalok helyben való boldogulásával. Mint megtudtuk Császár Levente szakértőnktől a területi tőke egy térség fejlettségét és helyzetét méri, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával, hanem a terület anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdaságot, pl. a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Ezen elmélet szerint azok az ember számára értékes tényezők, amelyeket a pénzben jól kifejezhető anyagi javak mellett a térségnek sikerül felhalmoznia, nagyban meghatározza, hogy mennyire lesz képes a térség a jövőben prosperálni. Azokon a vidékeken, ahol erőteljes a tőke felhalmozódás, ott a lehetőségek spektruma is kitágul. Ezeknek a vidékeknek valószínűleg a megtartó ereje is erősebb vallja a szakértő.

 

Ehhez kapcsolódott Erdős Szabolcs zárszava, amelyben azt hangsúlyozta, hogy hibát követünk el, ha csak a materiális, gazdasági tényezők alapján mérnénk fel egy térség megtartó erejét, mert a termelésen, a jövedelmeken és infrastrukturális fejlettségen kívül sok más tényező is befolyásolja a területek által biztosított életkörülményeket és lehetőségeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása