- október 10-én került sor a második tanulmányútra, amelynek keretében a résztvevők a szlovákiai Lukanénye Község Önkormányzatát látogatták meg, ahol Kuzma Zoltán Polgármester ismertette az ottani helyzetet és azt, hogy nekik milyen helyi kezdeményezéseik vannak, amelyet az elvándorlás megállítása és a fiatalok helyben tartása érdekében valósítanak meg.
Kuzma Zoltán Polgármestertől megtudtuk, hogy Szlovákiában is küzdenek az erőteljes kivándorlással. Az ország kis területe, az osztrák fővároshoz (mint jelentős munkaerővonzó központ) való közelsége miatt a nem szlovák munkaerőpiacon dolgozó és nem szlovákiai oktatási intézményekben tanuló ingázók tömege a V4 térségbeli országok között kiemelkedő. A szlovák kivándorlási adatokat mindazonáltal lényegesen alacsonyabbak, mint a valós értékek, ugyanis Pozsony hármas határ menti elhelyezkedése, valamint Bécshez való közelsége miatt arányaiban többen ingáznak külföldre, mint például Lengyelországból vagy Magyarország felől, teszi hozzá Kuzma Zoltán.
E településen is a helyi önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, mint ahogyan az a helyi közösség legtöbb településére jellemző, tudjuk meg a Polgármestertől. Jelentős problémát jelent, hogy a térségben elenyésző a nagyobb, legalább 100 fő foglalkoztatását biztosító, vállalkozások száma. A helyi vállalkozások jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek közül a legtöbb csak 4-5 fő foglalkoztatását tudja biztosítani. Az egyéni vállalkozók és a civil szervezetek foglalkoztatási ereje gyenge.
Értékelve a Dél-Szlovákia magyarok által lakott járásból álló térséget, amelynek része a település, Kuzma Zoltán elmondta, hogy a térségre leginkább a gazdasági elmaradottság a jellemző. Vélemény eszerint ezt az elmaradottságot a régió periféria jellege, a nehezen átjárható országhatár, a határátkelőhelyek alacsony száma konzerválta. A fejlődés további akadálya a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya, a lakosság megélhetésének függése a kevéssé versenyképes agrártermeléstől. Ennek hatására Délkelet-Szlovákiában az országon belül a legnagyobb arányú munkanélküliség alakult ki, és a régió idáig csak kismértékben vonzott külföldi befektetőket. A magyar lakosság gazdasági felemelkedését negatívan érintette, hogy mivel a magánosítás előtt magyarok nem töltöttek be vezető tisztségeket állami vállalatoknál, illetve az állami apparátusban, ezért kimaradtak az úgynevezett nómenklatúra privatizációból, és elkerülte őket a tőkefelhalmozásnak ez a formája.
Jóllehet a korábban nehezen átjárható határok lebontásával Ipolyság perifériális jellege némileg változott az utóbbi időben, és Budapest közelsége is hat a régióra. Ugyanakkor felgyorsult a dél-szlovákiai – a magyarnál olcsóbb – Magyarországra történő munkaerő átáramlása. De a térség jövőjét az iparfejlesztésben és a mezőgazdasági termelés modernizálásában látja a lukanényei polgármester.
Szlovákia gazdaságában az iparnak mindig is meghatározó szerepe volt, s ez a jövőben is így lesz, mivel súlya meghatározó az ország jövedelemtermelésében és az exporttermékek előállításában, tudjuk meg Kuzma Zoltántól. Azokat az iparágakat kellene elsősorban fejleszteni, amelyek a szlovákiai nyersanyagforrásokra épülnek. Javítani kellene az ipari termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét is. Ennek feltétele a termékek műszaki színvonalának javítása. Fontos feladat az energiaipar hatékonyságának növelése is az alternatív energiahordozók hasznosításával, valamint az energiatakarékos termékek gyártásának és fogyasztásának elterjedésével.
Kuzma Zoltán arra is rávilágított, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség szempontjából különös jelentősége van az élelmiszeriparnak. Ez képezi a régió mezőgazdasági termelésének egyik fontos értékesítési piacát. Megkülönböztetett figyelmet kell ezért szentelni annak, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások közvetlenül a mezőgazdasági termelésre épüljenek, és hatékonyan működjenek, vallja Kuzma.
.