A műhelymunkán az együttműködő partnerek közül a Lőrincrévei Református Egyházközség képviseltette magát.
Ezen műhelymunka alkalmával a kutatás során alkalmazott mintavételi módról, a vizsgálati mintáról és az alkalmazott módszerekről történt egyeztetés.
Az alkalmazott módszerek tekintetében a résztvevők a kutatási kérdések körüljárásához az online vagy terepen végzett kérdőíves adatgyűjtést és a különböző tudományterületekről érkező és eltérő tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel való fókuszcsoportos beszélgetéseket tartják leginkább alkalmasnak. Véleményük szerint a fókuszcsoportos beszélgetés kötetlen légkörében lehetőség adódik a hipotézisek kapcsán a mélyfúrásra is, az eltérő nézőpontok ütköztetésére, összefüggések felderítésére.
A mintatervezést tekintve első lépesben a településminta kialakítására került sor, a kutatási pontok mellett ennek a műhelymunkának a keretében határoztuk meg az egyes településeken kötelezően lekérdezendő kérdőívek számát is.
A tervezés során kiinduló álláspontunk az volt, hogy azokat a településeket tekintjük a megvalósítás és a kutatás célterületének, ahol a projektbe bevont partnerszervezetek tevékenykednek, de nem kizárva természetesen más térségek érdeklődőit sem. Ennek alapján javaslat készült a vizsgálni kívánt releváns térségek, települések vonatkozásában. Ezen túlmenően a nem önreprezentáló települések kiválasztása rétegenként történik majd.
A műhelyfoglalkozáson az is elhangzott, hogy indokolt lenne a kutatást a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójára kiterjeszteni, de ezt elvetettük, mert erre jelen kutatás keretein belül nem adódik lehetőség, így a kutatás csak azon területekre vonatkozik, amelyekben a magyar nemzetiségűek aránya számottevőnek tekinthető, Erdélyre és Felvidékre.
A települési mintán belül további rétegképző változókat használtunk a célpopuláció meghatározásához. Ezt így kialakított mintán belül a többlépcsős rétegzett mintavételt alkalmazva jutunk el a 15-24 év közötti magyarországi, valamint a magyarul beszélő erdélyi és szlovákiai fiatalok célpopulációjához. Ezen két almintán belül a megkérdezettek kiválasztása egyszerű kvótás eljárással történik, a kérdezők az előre megadott, régió, településtípus, nem, életkor szerinti arányokat kell majd, hogy figyelembe vegyék. A mind a minták kialakításakor, mind a kvóták meghatározásában a népszámlálási adatok jelentik a kiindulópontot. De az erdélyi és a felvidéki minták kialakításakor az is kérdés volt, hogy kit tekintünk magyarnak. Így a népszámlálási adatokon belül az erdélyi és szlovákiai magyar fiatalok almintájának kialakításához a nemzetiségi önbevallás alapján definiált alappopulációt használjuk, vagyis a kérdezés akkor kezdhető el, ha a válaszadó a legutóbbi népszámlálás alkalmával a „magyarnak vallotta-e magát kérdésre igennel válaszolt”.
Ezzel a mintavételi eljárással egy 1200 fős (almintánként 400-400-400 fő), a 15-24 év közötti magyarországi, valamint a magyarul beszélő erdélyi és szlovákiai fiatalokra kiterjedő mintát kapunk.