Ismét imádságra hív a városért Lovas András református lelkipásztor. A hét héten át tartó imamozgalom a városokban élőkért és az egyház megújulásáért indul, hogy minden emberhez eljusson az örömhír.
Húsvét és pünkösd között hét héten és heti öt napon át csatlakozhatunk a Szeresd a várost, szeresd az egyházat! imamegmozduláshoz, melynek célja – hasonlóan a Budapest lelki megújulásáért tartott imanaphoz – a városban élő és szolgáló egyház, valamint a városban élő emberek lelki megújulása az evangélium és Isten szeretete által.
Ezt a megmozdulást a City to City Magyarország városmissziós szolgálat kezdeményezte, a hozzá tartozó segédanyagot Lovas András református lelkipásztor írta és tette a gyülekezetek számára is elérhetővé.
„Azon gondolkodtunk, hogy néhány lelkipásztort meghívunk a városért való imádságra. Amint ennek a vezérfonalán elkezdtem dolgozni, sokkal nagyobbra növekedett a szívemben: kialakult egy héthetes, hetente öt napot felölelő imádságos út, amelyre most szeretnénk meghívni mindenkit, aki részt vett az imanapon, és azokat is, akik most szeretnének bekapcsolódni a közbenjáró imádságba”
Az imádság ereje
Az intenzív imádság az egyház életében mindig összekapcsolódott Isten megújulást hozó munkájával, megelőzte azt – mutatott rá a lelkész. „Isten imádságra hívja az Ő népét, és sokszor már az is Isten munkája, ha valaki beleáll ebbe a szolgálatba. Van, aki ugyanazt fogja tenni, amit eddig is: imádkozik, ám ez elég sok ember életében tudatos elköteleződést kíván, mert a mindennapok rohanásában nincs meg az imádságra fenntartott idő. Gyakran öt perc után vége az imádságainknak, mert már elmondtunk mindent, nem tudunk mihez kezdeni, viszont lenne más tennivalónk. Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy ez a fél óra Istené? Ha nem tudok mit csinálni, akkor is ott maradok az Igével, gondolkodom rajta, önfegyelmet gyakorolok, odaadom ezt a fél órát Istennek. Az a tapasztalatom, hogy aki kitartóan, hűségesen odaszánja magát erre, annak az életében mindig változik valami, mert Isten hűséges.”
Egyéni és közösségi út
Az imádkozást naponta egy rövid igeszakasz tanulmányozása előzi meg, ezen felül minden hétre jut egy gyakorlat, amit tetszőleges napon és helyszínen végezhetünk el annak érdekében, hogy jobban megismerjük, megértsük és megszeressük a lakókörnyezetünkben élőket. A gyakorlatok révén egyre inkább Jézus szemével és Jézus indulatával láthatjuk a várost, és ez a szeretet egyre inkább elmélyülhet bennünk a város iránt, ahol élünk. Ezeken az imasétákon közbenjárhatunk az emberekért, és kereshetjük velük a kapcsolatot.
Az egyénileg bejárt imádságos út elmélyítésére a lelkész azt javasolja: írjunk naplót. „Rögzítsük Isten igazán megszólító és fontos üzeneteit és a szívünk válaszait, így nem felejtjük el olyan könnyen, hogyan vezetett minket Isten! Az imanapló segít visszatekinteni a bejárt útra, és bizonyságot jelent arról, hogy Isten munkálkodik.”
Minden egyes hét ötödik napján közösségi feldolgozásra is alkalmas visszatekintés, összegzés következik megadott szempontok alapján. Lovas András azt javasolja, hogy akik gyülekezeti kiscsoportban szeretnének reflektálni az elmúlt hétre, péntekenként találkozzanak. „Ez jó alkalom arra is, hogy lelkipásztorok megszólítsák a gyülekezetükből azokat, akik nem imádkoznak rendszeresen, akár új imacsoport is indulhat. Ez idő alatt az igeolvasás, az arra adott reflexió, az imádság és az imanapló beépülhet a mindennapjaikba, és megmaradhat pünkösd után is.”
Végül a pünkösd előtti pénteken egy közös záróalkalmon a közösségek megoszthatják egymással is, mit tapasztaltak az imádságos időszakban. „Az én imádságom és reményem az, hogy húsvét és pünkösd között több száz keresztény fog imádkozni az egyház és a város megújulásáért Budapesten, valamint az ország más városaiban is” – összegezte a lelkipásztor.