A koronavírus-járvány miatt a 2020. július 15-ei hatállyal elrendelt beutazási korlátozások következtében, a 2020. augusztus 25-re ütemezett műhelymunkánkat digitálisan, Zoomos alkalmazáson keresztül tartottuk meg. Így erdélyi partnerünk, a Székelyzsombori Evangélikus Egyházközség is részt tudott venni az eseményen.
A digitális műhelymunka keretében az online térben partnereinkkel arról beszélgettünk, hogy a kis létszámú szórványgyülekezeteknek milyen problémákkal kell megküzdeniük, és a szórványsors milyen megtartó erővel bír.
A balassagyarmati gyülekezet is egy nagy szórvány terület, tudjuk meg Molnár Ambrus balassagyarmati református lelkipásztortól, 65 szórványtelepüléssel, Balassagyarmat központtal.
Nógrád megye alapvetően a palócok, illetve a felvidéki magyarok behatása miatt, inkább római katolikus és evangélikus és csak 2%-a a református.
Egy istentiszteleten általában 10 településről gyűlnek össze és nem ritka, hogy valaki 30-40 km-t utazik azért, hogy református istentiszteleten vegyen részt. Ennek ellenére a gyülekezet egy élni akaró gyülekezet, amelyben minden korosztály megtalálható, számol be Molnár Ambrus lelkipásztor.
Kunos Lajos székelyzsombori evangélikus lelkipásztor bemutatkozójából megtudjuk, hogy Székelyzsombor földrajzi elhelyezkedését tekintve Brassó megyében található, három másik faluval alkotva egy községet. Közigazgatási besorolása a történelem során többször változott. 1968-ig az Udvarhelyi vármegye Homoródi járásának községe volt Zsombor. 1968-tól az addig önálló községként működő település a Brassó megyéhez tartozó Homoród községének egyik faluja lett, elveszítve község státuszát és ezzel együtt a helyi állami intézményeit (néptanács, rendőrség). 1990-ben helyi kezdeményezés indult a községi státusz visszaszerzéséért és a székely Hargita megyéhez való csatlakozásért, de ez az elképzelés nem valósult meg. A mai napig ezt tartják a település legnagyobb problémájának.
De reményre ad okot, hogy az elmúlt években több fiatal is visszaköltözött a faluba, jegyzi meg az evangélikus lelkész. Építkeznek, családot alapítanak, vállalkoznak, bekerülnek a gazdasági körforgásba. Sőt még az is megfigyelhető, hogy az etnikai határokat áttörő vegyes házasságok száma is növekszik, melynek eredményeképpen a zsombori románság a beolvadás, az asszimilációs folyamat utolsó fázisa felé közeledik, vallja a helyi lelkész. De itt fontos azt is megemlíteni, teszi hozzá Kunos Lajos, hogy a zsombori magyarok vagy románok soha nem a saját etnicitás nevében mobilizálódtak, hanem a lokalitás és a szociális összetartozás volt a motiváló tényező.