A reformáció emlékévét 2017-ben tartották, a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére.
A reformáció kezdete
A világ fejlődésének több fontos tényezője, egymással szoros együtthatásban indította be ezt a folyamatot. Ilyen tényezők voltak a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése. Az egyházi reformok igényét a középkori eretnekmozgalmak és a koldulórendek alapítása már korán jelezte. Fontos szerepet játszott a folyamatban a konstanzi és a bázeli egyetemes zsinat, amelyeken a katolikus egyház főpapjai és hittudósai erélyesen kiálltak az egyház megreformálásának fontossága mellett. A John Wycliffe és Husz János által hirdetett vallásjavítási tanok szintén igen nagy hatással voltak a vallásos alapeszmék átalakítására.
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén is tudósok évszázadok óta vitatkoznak, de mindig előkerül valamilyen ellenkező adat. A tételeknek rendkívüli hatásuk volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak.
Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek.
Az emlékév
A világ sok országában megünnepelték a reformáció kezdetét mint egy olyan változás elindítását, melynek a modern korra is kihatása van.
A reformáció elindulásának hazájában, Németországban, 2016. október 31-én, a reformáció napján kezdődött az emlékév. A rendezvénysorozatot Joachim Gauck szövetségi elnök nyitotta meg Berlinben.
Az emlékév Magyarországon
- október 29-én a magyar kormánya Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról döntött. A Bizottság célja a reformáció 500. évfordulóját méltó módon megünnepelni: olyan programokkal, aktivitásokkal megemlékezni, melyek lehetőleg mindenkivel megismertetik, hogy hogyan hozott létre új kezdetet a reformáció Európában és Magyarországon, és hogyan tud a kultúrától a gazdaságig ma is folyamatos megújulást hozni.
2015-ben és 2016-ban, az emlékévet előkészítő két esztendőben hatszáz programot, projektet valósítottak meg összesen egymilliárd forintból, a 2017-es emlékév négyszáz programjára újabb egymilliárd forintot költöttek.