A sok évszázados együttélés során Székelyzsomborhoz régi kapcsolatok kötnek. A Kis-Homoród mindkét partját megülő falu egykor a Székelyföldhöz, Udvarhelyszékhez tartozott. A júliusban megtartott Nyirő-ünnepség alkalmával többen székely népviseletben jelentek meg. Zsombor utolsó végvára a Homoród menti székely tömbmagyarságnak Szászföld és Székelyföld határán. Eredetileg szász település volt. A török-tatár betörések megtizedelték a szász lakosságot, majd egy pestisjárvány után a környék székelysége újranépesítette.
Festői tájon
Nyelvjárásában sem különbözik a zsombori ember a szomszédos településektől, s amikor e sorok írója ide látogatott, nem egy kapu mögül ismerősként szólították meg, mert számos székelyzsombori férfiember dolgozott a vargyasi lignitbányákban, bányásznyugdíjat élvez, s diplomájukat is azon a továbbképző tanfolyamokon nyerték, ahol alulírott tanította számukra a kőszénföldtant mint kötelező tantárgyat.
Festői tájon terül el. Északon a két Homoród közötti erdősapkás dombvidék határolja, tetejében trónol a Székelyzsombori vár, délen a legendás Rika-hegység emelkedik lomberdőségeivel. Felsőrákossal az Írott-kőnél határos. A XVI. századtól 1876-ig a falu Kőhalomszék szász közigazgatása alá tartozott, és 1968-ban Brassó megyéhez csatolták. Községközpontja Homoród. Történeti és művelődési hagyományai alapján a Homoród mentéhez áll közelebb, helynevei székelymagyarok. Főutcája két oldalán többnyire szász hatást tükröző magas, háromszög alakú, barokk díszítésű oromfalas, kőből épült parasztházak emelkednek szép, festett ornamentikákkal. Néhai Seres András szerint Molnár András volt Zsombor jeles festettbútor-készítője 1840–1870 között, jelenleg itt él és monumentális székely kapukat készít Rigó Árpád. Régi hagyomány volt Zsomboron is a határkerülés, ezt a rendszerváltás utáni években több alkalommal felújították.
Közelebb a mához
– Székelyzsomboron 250 evangélikus él, 75 unitárius, 56 katolikus és 53 ortodox lélek – részletezte a lakosság felekezeti összetételét tiszteletes Kunos Lajos helybeli evangélikus lelkipásztor, aki huszonkét éve gondozza a gyülekezetet. – Három templomban és egy imaházban egyazon Fennvalóhoz imádkoznak a zsomboriak. Templomunk több javítás-alakítás emlékét őrzi, 1867-ből származik a deszkamennyezete, különálló harangtornya 1907–1908-ban épült. XVI. századi szárnyas oltárát a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik. Templomunkat, papi lakásunkat sikerült tatarozni, kissé korszerűsíteni. Nagy munka előtt állunk, ez a harangtorony javítása. Hamarosan gyűjtést rendezünk, és pályázni akarunk. Ez a harmadik torony: egyik leégett, másik ledőlt, mert földrengéses övezetben vagyunk. Jeles lelkészei voltak Zsombornak, mint a krónikaíró Szeli József, akit oly sokszor emleget Orbán Balázs, és a tollforgató Rozsondai József. Csak elemi iskolánk működik. A nagyobb gyerekek Kőhalomba járnak magyar iskolába.
Sajnos, egyre jobban romladozik a falu katolikus temploma, amelyben a nagy székely író, Nyirő József fejére öntötték a keresztvizet. Védőszentje Szent Teréz. 1881–82-ben építették. Jelenleg Homoródkarácsonyfalva filiája, beszolgáló plébános t. Veress Sándor, aki minden harmadik vasárnap tart itt szentmisét. Évek óta várják haza Zsomborra Nyirő unokahúgait, unokaöccseit, hogy az író nevét viselő alapítvány anyagi alapjaiból menteni lehessen a romladozó szülőházat, ahol bölcsője ringott, ahol édesapja, Nyirő Mihály katolikus kántortanító volt, s ahová az író gyerekkori élményei kapcsolódnak. Kunos tiszteletes a nyári ünnepségen is hangsúlyozta: helyet adunk az író halott porainak szülőfaluja temetőjében, ha Spanyolhonból hazahozzák. A lakás tetőzetét tíz esztendővel ezelőtt a falu közmunkával megjavította. Jelenleg a katolikus egyház tulajdona. Megtudtuk, hogy Zsomboron tejszövetkezet alakult, amely megmentette azokat a gazdaságokat, ahol csak egy vagy két fejőstehenet tudnak tartani. Van már itt nagyobb állatállománnyal rendelkező tehéntartó gazda, s így naponta nem egy tejfeldolgozó viszi el a faluból a tejet. Szorgalmas ember a zsombori, jó a vadászcsoportja, fúvószenekarát a baróti Vágási István tanítja, vezényli.
Ahol Jókai is megfordult
A középkori eredetű, székelyzsombori parasztvárat 1692-ben javították, feltehetően a kuruc–labanc harcok idején érhette sérülés. Ez az évszám látható az egyik szemöldökgerendán. Építésének idejéről nem született végleges döntés, némelyek XIII. századinak, mások XV–XVI. századinak tartják. A szabálytalan ötszög alakú vár egyik bástyáján harang volt, azzal riasztották a lakosságot veszedelem idején. Lőrései arról tanúskodnak, hogy védelmi szerepet töltött be. Külső falgyűrűjét lebontották, azóta a lakosság javainak őrzésére szolgált. E sorok írója 1962-ben látta, hogy egyik hűs-szellős bástyájában tartották a helybeliek a füstölt disznóköltséget. Ma állapota meglehetősen elhanyagolt.
Jókai Minden poklokon keresztül című történelmi kalandregényét (1884) a zsombori várból indítja, s a szász–magyar kapcsolatokat jelzi a másik helyszín is, a jelenleg mentés alatt álló Kőhalmi vár. A regény abban az időben született, amikor Jókai minket is megajándékozott két, Háromszékről szóló regényével: Bálványosvár és A Damokosok. Idézzük cselekményleírását: A Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni. Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására. Az 1882–83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, “minden poklokon keresztül” Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.
– Meghaladja az egyház erejét, hogy valamit is tehessünk a vár megmentése érdekében – mondta Kunos tiszteletes. Pályázni lehetett volna, de csak az teheti ezt, akinek a tulajdonában van. Huszonkét évi szolgálatom alatt annyi történt, hogy a faluból gyűjtött tetőcserepekkel kicseréltük a váron a hibás darabokat. Ez is egyféle mentési munkálat volt. Most legalább ezt kellene megismételni. Sajnos, Brassó megyében annyi a mentésre váró erődtemplom, hogy erre egyelőre senki nem ígért pénzt.
Gyarapodó szórványban
Kőhalom és Homoród község vidékének magyar lakossága az eltelt fél évszázad alatt gyarapodott. Munkahelyet keresve telepedett ide a Homoródok és a távolabbi vidékek székelymagyarsága, így Kőhalomban magyar nyelvű oktatás folyik, három magyar egyházközség ápolja a város szórvány híveinek lelkeit.
Homoród községben Lőrincz Béla alpolgármesterrel Székelyzsomborról beszélgettünk. Elmondta, a falunak régi az ivóvízhálózata, eléggé megviselte már az idő. Kőhalom és környékének közös kanalizációs rendszerébe Zsombort is befogták, várakozási listára kerültek. A hiányzó aszfaltburkolat elkészítésére is kaptak ígéretet. Kovács Attila megyei alelnökben bíznak, aki eddig is sokat segített rajtuk. Ifjúsági klubot, próbatermet rendeztek be a fúvószenekarnak. Testvértelepülési kapcsolatot is ápolnak.
Térj be, vándor, hozzánk, ha erre visz utad,
Ha jó a szándékod, itt szeretet fogad.
Faragta ifj. Rigó Árpád, 2005, SzékelyzsomborIsten segedelmével állíttatta Sánta József és neje, Marika – betűztük hazafelé indulva a korszerű Sánta Panzió előtt álló székely kapu homlokgerendáján. Van, ahová betérnie annak, aki a vidékkel akar ismerkedni. A tulajdonos az eredeti formájában megőrzött lakást új épületekkel bővítette, kertjében virágos parkot alakított ki.
– Négy éve építek itt saját erőmből, de nincs befejezve, nem működik vendégházként – mondta. – Most akarok uniós pályázatot letenni egy fürdőmedencére, két teniszpályára és a régi épület restaurálására, tetőterének beépítésére.
Szebbnél szebb emlékekkel tele hagytuk el döcögős, kövezett vagy lyukas aszfaltúton Nyirő faluját. Ritkán vállalja ezt az útszakaszt az autós kiránduló, pedig gazdag élmény a döcögés jutalma.
Forrás:
https://www.3szek.ro/load/cikk/41919/_nyiro_jozsef_szulofaluja:_szekelyzsombor_szomszedolas