Projektazonosító: EFOP-5.2.2-17-2017-00055

A támogatás összege: 49 816 440 Ft

A támogatás mértéke: 100 %

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020. június 01.

Az Együtt Európáért Egyesület EFOP-5.2.2-17-2017-00055 azonosítószámú, Református közösségfejlesztési gyakorlatok a vidéki fiatalok megmaradásáért címmel Transznacionális együttműködési projektet valósít meg külföldi együttműködő partnerek bevonásával.

A projekt célja

A fiatal generáció helyi migrációs szokásai Kárpát-medencei szinten is aggasztóak. A kistelepüléseken, aprófalvas térségekben élő fiatal potenciális munkaerő automatizmus szerűen mozog nagyvárosokba, agglomerációs központokba, ezáltal tovább növelve a vidéki térség kontraszelekcióját humánerőforrás tekintetében.

Projektünk arra tesz kísérletet, hogy a vidéki fiatalság helyi lehetőségeinek felmérésével és azok ismeretében kidolgozza a helyben tartásuk alternatíváit, hiszen a fiatalabb generáció vidéken maradása az élettel teli, erős, vitális és innovatív jövő zálogát jelenti. Feltételezésünk szerint ennek elérésben, a hátrányos helyzetű vidéki régiók revitalizációjában, a fiatalok- és általában a vidéki népesség életminőségének javításában fontos szerepet játszik a Magyarországi Református Egyház, elsődlegesen a hitéleti vezetés és az általános közösségépítési gyakorlatokon keresztül.

További alapvetésünk, hogy minden gazdasági, demográfiai, vagy akár generációs folyamatot szociális és lelki alapon is vizsgálni kell. A különböző gazdasági statisztikák (GDP, GNP) egydimenziós alapon mutatják egy térség jólétét, nem veszik figyelembe a lelki körülményeket. Projektünk arra is kísérletet tesz, hogy egy olyan közös módszertant dolgozzon ki, amely a helyi fiatalok boldogságát méri, olyan eszközökkel, amelyek segítségével akár országos következtetéseket is levonhatunk a migrációs szokásokról, az elvándorlásról, a helyi környezetben való boldogulás eszközeiről, a közösségi (és gyülekezeti) motivációról. A boldogság mérésénél így figyelembe vehető a gazdasági szint mellett a várható egészséges élettartam, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthat az egyén, ha bajba kerül, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek, valamint mennyire gondolják nagylelkűnek magukat. A kibővített elemekkel így olyan index alkalmazására kerülhet sor, amely valóban a lelki és szociális körülmények javításának hátteréül szolgálhat.

Ezzel a céllal a projekt a következő tevékenységeket valósítja meg:

• Évente regionális szinten szervezett 6 műhelymunka (összesen 12) és 4 külföldi és belföld tanulmányút (összesen 8) megvalósítása a külföldi partnerek és hazai szakértők részvételével, amelynek során a vidéki fiatalok helyben maradásának, aktivitásának lehetőségeit, a boldogság mérésének területeit, valamint a témára irányuló kutatás módszertani kérdéseit járjuk körbe a résztvevőkkel.

• Összehasonlító kutatás lefolytatása online kérdőív formájában a határon túli partnerszervezetekkel együttműködésben, amelyben 100-100 fő megszólítását tervezzük.

• A projekt eredményeinek disszeminációja keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberekkel.

• Tréning és kompetenciafejlesztés a hazai és partnerszervezetek szakértőinek részvételével a vidék megtartóképességét erősítő nemzetközi jó gyakorlatok hatékony megismerése érdekében.

• Keresztény ifjúsági konferencia szervezése, ahol a partnerek külső szakértők bevonásával hallhatnak a fiatal generációk helyzetét bemutató, valamint a problémákat és megoldási lehetőségeiket tárgyaló előadásokat, szakmai vitákat.

• Online módszertani szakmai összegző tanulmány készítése a kutatás eredményeiről és további kutatási javaslatokról.

• Egy módszertani és egy kutatási zárójelentés készítése, amely a projekt során megvalósult műhelymunkák, tanulmányutak tapasztalatait és az elért eredményeket mutatja be.

Konzorciumi partner: Együtt Európáért Alapítvány

Együttműködő partnerek:

Lőrincrévi Református Egyházközség

Ipolysági Református Egyházközség

Lukanénye Község Önkormányzata

Székelyzsombori Evangélikus Egyházközség

Partnerek

Lőrincrévi Református egyházközség:

Együttműködő partnerként működik közre a projekt megvalósításában a Lőrincrévi Református Egyházközség, amely a Nagyenyedi Református Egyházmegye tagja. Lőrincréve (Leorinţ) a Maros – Küküllő közben, a Maros bal partján, Nagyenyedtől 12 km-re fekszik.

Az Egyházközség nagy múlttal rendelkezik a helyi közösségek fejlesztésében, valamint a fiatalok hitbeli gyarapításában, a materiális szükségleteken túlmutató értékek felmutatásában. A hitéleti vezetés mellett számos olyan tevékenységet végez, amely által a közösség bármely korosztályának tagjai, valamint a közösségbe nem tartozó, de környezetükben mindennapjait segíti, legyen szó akár idősgondozásról, fiataloknak szervezett foglalkozásokról vagy akár egész családoknak szervezett programokról.

A projekt során a Lőrincrévi Református Egyházközség a helyi fiatal réteg helyzetének bemutatásában, az eddigi tevékenységük során szerzett tapasztalataik megosztásával, valamint a projekt során megrendezett szakmai rendezvényeken való aktív részvétellel járul hozzá.

Ipolysági Református Egyházközség:

Ipolyság (szlovákul: Šahy) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. A mintegy nyolcezer lakosú település egykor Hont vármegye és az Ipolysági járás székhelye volt. A település lakossága megközelítőleg 7600 fő, amelynek 60%-a magyar nemzetiségű. Az 1590 óta fennálló református gyülekezet létszáma megközelítőleg 500 fő, de a gyülekezet a település legaktívabb közösségei közé tartozik.

A református közösség több évszázados meghurcoltatás ellenére 1888 ót aktív, annak ellenére, hogy 1945 és 1989 között tilos volt a gyülekezeti élet. 2014. szeptember 28-án mintegy 450-500 egybegyűlt jelenlétében szentelte fel Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke az ipolysági református gyülekezet templomát, gyülekezeti központját, parókiáját. Ipolyságon 1734-ben, majd 1906-ban szenteltek az Úrnak hajlékot – jelenkorunkban különösen ritkaságszámba megy. A 2000-ben megvásárolt telken 2008-ban, Izsmán Jónás tiszteletes úr beiktatásával egyidejűleg történt meg az alapkőletétel. A gyülekezet aktív hitéleti és közösségi tevékenységet folytat, egyik legfontosabb feladata a fiatal közösségek aktivizálása, társadalmi szerepvállalásának erősítése.

Lukanénye Község Önkormányzata:

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, Ipolyságtól 40 km-re keletre, Balassagyarmattól 10 km-re északra, Nagykürtöstől 15 km-re délnyugatra. 1910-ben 827, 1921-ben 813, 1938-ban pedig 926, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során a faluba közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. 1938-1991 között népessége csaknem másfélszeresére nőtt, 1991-2011 között kismértékben gyarapodott. Lukanénye a csökkenő népességű falvak között az asszimilálódó magyarságú vidéken kivételesnek számít. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya itt növekedett, a szlovákok aránya csökkent. A lakosság csaknem teljes egészében római katolikus vallású. Lukanénye számos központi szerepkört betöltő község, teljes szervezettségű magyar és szlovák alapiskolával, valamint óvodával, egészségügyi központtal.

A község a térségben betöltött központi szerepkörből adódó szervezési tevékenysége, valamint a népességének megtartása érdekében tett lépéseinek megosztásával nagyban hozzájárulhat a kutatás eredményes megvalósításához.

A településvezetés működési és tevékenységi formájában is eltér mind az Egyházközségektől, mind az Alapítványtól, így az eltérő szereplők partnerként együttműködve a kutatáshoz széleskörű tapasztalati hátteret, valamint sokszínűbb szemléletmódot biztosítanak. A község régebbre visszanyúló kapcsolatban áll a Balassagyarmati Református Egyházközséggel, így hatékonyan tudnak partnerként együttműködni.

Székelyzsombori Evangélikus Egyházközség (Parohia Evanghelica-Lutherana Jimbor)  

A Székelyzsombori Evangélikus Egyházközség a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tagja, ezen belül a 18 gyülekezetet számláló Brassói Egyházmegye tagja. Székelyzsombor település népességét túlnyomó részt magyarok adják, akik többségében evangélikusok. A kis településen a népesség csökkenése és a környékbeli fiatalok elvándorlása is erősen jelen van, így az Egyházközség számára komoly kihívást jelent a közösség építése és a térség, erős helyi kapcsolatokon alapuló hosszú távú fejlődési lehetőségének biztosítása. A társadalmi élet szervezésében, az oktatásban az evangélikus egyháznak kiemelt szerepe van a területen.

A projekt kapcsán a Székelyzsombori Evangélikus Egyházközség a helyi tapasztalatok megosztásával és a jó gyakorlatok kialakításában való részvétellel járul hozzá a projekt sikeres megvalósításához.