Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata

A Fiatalok kommunikációjának megismerése elnevezésű alprojekt keretében a középiskolás-egyetemista célcsoport legfontosabb kommunikációs színtereit és formáit, médiahasználatuk sajátosságait igyekeztek feltérképezni.

Minden középiskolással külön-külön készítettek egy-egy nagyjából másfél órás interjút, amely során az interjúalanyok értelmezték a saját médiahasználatukat rögzítő médianaplót. Az interjúhoz kötődően saját személyes kommunikációs hálózati, illetve médiahasználat-térképüket is megrajzoltatták. Ezeknek a térképeknek a segítségével arra keresték a választ, hogyan látja a középiskolás saját médiahasználatát, mit emel ki abból, hogyan értelmezi azt.

A másik módszer az egyetemisták „önárnyék-kutatása” köré épült. Itt más típusú, részletesebb médianaplót (rögzítették azt, hogy milyen médiát használtak, milyen helyzetben és milyen kommunikációs partnerekkel. vártak, amelyet ugyan nem egészített ki interjú, viszont kommunikációs hálózati térképek igen.

A középiskolások körében végzett kutatás eredményei

Az értékelhető naplók nagy része 4-6 óra médiahasználatról számol be, de több esetben előfordult a rövidebb (1-3 órás) és hosszabb (7-10 órás) médiahasználat is.

A nap során használt médiumokkal kapcsolatban megállapítható, hogy az internetet- és telefonhasználat általános volt. Jellemző módon gyakran az internethasználat is telefonon keresztül történt, bár a laptop és a PC eszközt is említették az adatközlők.

Megállapítható, hogy a telefon, mint technikai eszköz használata esetében a hangközvetítő beszélgetés funkció viszonylag háttérbe szorult, bár van még rá példa, mint ahogy az SMS-ezésre is, de legalább ilyen fontos a telefon az offline zenehallgatás, a rádióhallgatás, a játék és az internetezés szempontjából.

A naplók közel kétharmada szólt televízió-nézésről és offline zenehallgatásról és a diákok közel harmada említette, hogy játszik technikai eszközökön.

Az adatközlők majdnem mindegyike háttér médiahasználatról is beszámolt, azaz olyan helyzetekről, amelyekben valamely nem médiahasználati cselekvéssel párhuzamosan zajlik a médiahasználat.

A középiskolások esetében három fő helye van a médiahasználatnak: az otthon, az iskola és a kettő közötti út.

Az egyetemisták médianaplói

Az értékelhető válaszok nagy része 7-10 óra média használatról számol be, de több helyen előfordul a 3-6 óra és a 12-17 óra is. Elmondható tehát, hogy az egyetemista naplók többnyire hosszabb napi összes médiahasználatról számolnak be, mint a középiskolásokéi.

Kérdéses, hogy az egyetemisták valóban több időt töltenek-e médiahasználattal? Nem biztos, hiszen a középiskolások esetében kiderült, hogy a naplóikban általában alábecsülték az interjúkból kikövetkeztethető médiahasználattal töltött idejüket.

A nap során használt médiumokkal kapcsolatban megállapítható, hogy az internetet- és telefonhasználat az egyetemistáknál is általános. A legtöbbet/leggyakrabban használt médium az egyetemistáknál még hangsúlyosabban az internet. Az egyetemisták médianaplóiban jóval többször találkozunk tudománnyal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos megjegyzésekkel, mint a középiskolásokéiban.

 

A tanulmányt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara publikálta, 2013-ban. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár

A munkacsoport vezetője: Dr. Szijártó Zsolt PTE BTK egyetemi docens.

Készítette: Guld Ádám, PTE BTK és Dr. Maksa Gyula, PTE BTK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása