A szórványgyülekezetek megtartó ereje I.

A koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt 2020. július 15-ei hatállyal elrendelt beutazási korlátozások következtében, a 2020. augusztus 17-re ütemezett műhelymunkánkat digitálisan, Zoomos alkalmazáson keresztül tartottuk meg. Így erdélyi partnerünk, a Lőrincrévei Református Egyházközség is részt tudott venni az eseményen.

A digitális műhelymunka keretében az online térben partnereinkkel arról beszélgettünk, hogy a kis létszámú szórványgyülekezeteknek milyen problémákkal kell megküzdeniük, és a szórványsors milyen megtartó erővel bír.

A mintegy 137 lelket számláló lőrincrévei református gyülekezet a szórványbeli magyar közösségek jellegzetes gondjaival küszködik, tudjuk meg már a beszélgetés legelején. A Fehér megyei falu már a kommunizmusban halálra volt ítélve, ugyanis a falut a Ceausescu-diktatúra el akarta tüntetni a térképről, meséli Horhát Miklós lelkipásztor. A falurombolásként elhíresült program, amely mintegy 6500 romániai falu felszámolását irányozta elő, súlyos következményekkel járt volna a magyar kisebbségre nézve. A magyar többségű falvak nagyrészt ugyanis méretüket tekintve nem érték el az „életképessé nyilvánítás” alsó határát.

Közvetlenül a rendszerváltozás után Lőrincrévén nem voltak túl fényesek a kilátások, a falunak önerőből kellett újjáélednie. Az igazi változást Bárdi János hazaköltözése hozta, vallja a lelkész. Bárdi Jánosa, aki a mezőgazdaságban dolgozott vendégmunkásként Magyarországon, hazatelepülését követően zöldségtermesztőként kezdett el dolgozni. Ő volt családjával az első nagybani zöldségtermesztő.

Az ő példája motiválóan hatott a lőrincréveiekre. Ma már gyakorlatilag az egész falu megélhetése a zöldségtermesztéshez kötődik, vallja be Bárdi János.

Horhát Miklós református lelkész egyéni életútja, „felülről” vezérelt életének példája is ösztönző lehet a fiatal és idősebb emberekre egyaránt.
Mind a közösségi szerepvállalásban, mind a felelősség vállalás terén, mind pedig a vállalkozási kedv és a helyi lehetőségek kiaknázása tekintetében motiváló lehet számukra.

Horhát Ildikó lelkész asszonytól azt is megtudjuk, hogy egykor Lőrincrévén szolgált a kolozsvári protestáns teológia rektora, Juhász Tamás.

Amikor a gyülekezet megtartó erejéről kérdeztük, Horhát Miklós lelkipásztor bizakodóan számol be arról, hogy nemrég a gyülekezet visszakapta a felekezeti iskolát, így a nyelv megtartó ereje nem csak a templomban érvényesül, hanem az oktatáson keresztül is meg tud valósulni, ami fontos sarokköve a helyben maradásnak. Arra számítanak, hogy a fiatal házasok otthonmaradásával a közeljövőben megáll a népességfogyás.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása